Kocsik József AMMGE elnök rövid köszöntőjét követően, dr. Somogyi kivetített képekkel illusztrált előadását a fűszerpaprika Közép-amerikai eredetétől kezdte, ahonnan Kolumbusz közvetítésével került Európába, majd a XVII. században Magyarországra, Szeged környékére. A paprika gyógyhatásainak az ismertetőjéből megtudhattuk, hogy a magyar fűszerpaprika mindig csípősebb volt a más tájakon termettnél, és tulajdonképpen a csípősségében nyilvánul meg a gyógyhatás. Ugyanakkor a legjobb, természetes festékanyagokat is ebből a növényből nyerik, az állatok takarmányozásában is előnyösen használható, legelterjedtebb felhasználási módja, természetesen az élelmiszeripar. Miután részletesen kitért a paprikatermesztés fő kérdéseire, az érdekes történelmi visszatekintőből megtudhattuk, hogy a két világháború között a Föld fűszerpaprika termesztésének a 30%-a Magyarországon, 8-9 ezer hektár területen termett, az Egyesült Államok volt a legnagyobb felvásárló.

Azóta, sajnos nagyban változott a helyzet, ugyanis 2005-től az országba akadálytalanul beözönlő külföldi, olcsó fűszerpaprika miatt a hazai termesztés folyamatosan visszaesett. Manapság 2000 hektárt sem éri el a termesztett terület, ahol a világ össztermelésének már az 1%-át sem állítják elő.

Hogy minek tudható be e hatalmas visszaesés?

Egyrészt a rendszerváltás előtti nagyüzemi termelésnek, ami a minőség rovására ment. Ennek következtében elveszítették az amerikai, később a Nyugat-európai piacokat is. A rendszerváltás óta, főként 2005-tő kezdve a magyarországi szupermarketek közvetítésével tömegesen érkezik az országba a hollandiai fűszerpaprika, amelyik valójában Dél-Afrikában, esetleg Chilében terem, továbbá a spanyol a francia, de a kínai termékek is, holott köztudott: a Csongrád, Békés, Arad és Temes megyékben termő fűszerpaprika mindegyiknél jobb minőségű. Az olcsó, gyenge minőségű termékeket a kereskedők felvásárolják 1,5-2 dollárért, hogy újracsomagolva, kilónként 10-15 dollárért adhassanak túl rajta.

Hogy mit lehet tenni adott helyzetben?

A 2000-es évek elejéig Magyarországon csak szabadban termett fűszerpaprika, aminek a termesztési technológiáját meg kell újítani. Onnan kell kiindulni, hogy nálunk lehet megtermeszteni a világ legjobb minőségű fűszerpaprikáját, amelyiknek azonban egyelőre nincs meg a földrajzi eredetvédelme. A minőség megőrzésének fontos feltétele, hogy a termést megóvják a fertőzési, szennyeződési lehetőségektől. Az általa vezetett Kutató Intézet az elmúlt években jó minőségű, kiváló terméshozamú fajtákat állított elő, a következő években még 3-4 hasonló fajta fog megszületni. Ezekre alapozva, korszerű, melegfóliás eljárással 2 hónappal előbb lehet előállítani a paprikát, amelyiknek így sokkal kedvezőbb a felvásárlási ára. Ugyanakkor, hidegfóliás termesztést is lehet alkalmazni, amelyik több rizikófaktort feltételez. A korszerű eljárási technológiákat szívesen megosztja az érdeklődőkkel. Ahányszor szükséges, eljön a helyszínre is.

Horváth Imre hozzászólásában elmondta: valamikor Arad megyében is sokan termesztettek paprikát, amelyiket azonban manapság egyre nehezebben lehet értékesíteni az olcsó, import termékek miatt. Egyetlen megoldás lenne, ha a belső piac védelmében leállítanák a fűszerpaprika behozatalt.

Dr. Somogyi szerint mindig a vásárló dönt az áru sorsáról, így a paprikáéról is, hogy a jó minőségű hazait, vagy az olcsó, de gyenge minőségű külföldit választja-e. Sajnos, a gazdasági válság sokszor az olcsóra tereli a figyelmet.

Gál Mihály szerint azoknak az őstermelőknek, akik jobb minőségű árut akarnak előállítani, termelői csoportokba kellene tömörülniük. Ezáltal a korszerű technika megvásárlása érdekében benyújtandó pályázatoknál 75%-os kedvezményt élvezhetnének, de arra is szükség lenne, hogy a terményüknek legalább a 80%-ára biztos vevő kerüljön.

Kocsik József szerint nem a tömegszervezet, hanem az erős tömörülés létrehozása a cél, a termesztők támogatását a Lieder programtól reméli.

Ugyanezt a nézetet próbálta alátámasztani mondanivalójában Molnár Albert vállalkozó is, aki évente 10-15 hektáron, 50-60 ember közreműködésével termeszt fűszerpaprikát, de szárítóval, feldolgozóval, kiépített értékesítési hálózattal is rendelkezik. Felajánlotta, hogy az augusztusi termést nyersen felvásárolja 150 forintos kilónkénti áron, míg a többi termést feldolgozza 27%-os részesedésért. Szerinte előnyösebb, ha minden termesztő kiépíti a maga kis terjesztő hálózatát, amelyikben nyereséggel értékesíteni tudja a megmaradt tiszta, jó minőségű terményt.

Horváth Imre szerint a termelőknek szövetkezniük kellene, hogy közös tőkével, illetve pályázati segítséggel hozhassanak létre szárítót, feldolgozót, csomagolót, illetve kiépítsék az értékesítési láncot.

Molnár Albert viszont azt vallja: ha most kellene mindezt megépíteni, lemondana róla, mert a magyarországi hasonló infrastruktúrát a harmadik világ országaiba költöztetik, ahol olcsó a munkaerő és azt energia.

Dr. Somogyi is a kistermeléstől várja a magyar fűszerpaprika egykori minőségének a visszaállítását. Izotópos vizsgálat bizonyítja a 100%-os tisztaságot. A termelés fellendítéséhez viszont a vásárlók nevelésére, a hatóság által felvállalt belső piac védelmére is szükség van.

A Hajtatott fűszerpaprika-program résztvevőinek a bátorítására Molnár Albert azt is vállalta, hogy az augusztus utáni termésre is megpróbálnak méltányos árat kínáló vevőt találni, mivel a kilónként 80 forintos, jelenlegi kínált áron nem szabad odaadni.

Az előadást és szakmai vitát követően a gazdálkodók megosztották egymással a tapasztalataikat, bizakodva beszéltek az immár 3 levéllel rendelkező palántavetéseikről, a remélt nyereségről.